Az alkalmazás ingyenes, és nem tartalmaz hirdetéseket vagy alkalmazáson belüli vásárlásokat.
A Korán szófordításán kívül olyan funkciókat is tartalmaz, mint a mondatfordítások, amelyek tetszés szerint be- és kikapcsolhatók, a vers és a gyökérbetűk nyelvtani elemzése, kulcsszavak, keresés a fordításokban, személyes megjegyzések hozzáadása a vershez , Címkék elhelyezése.
Ha bejelentkezik Google-fiókjával, jegyzeteket és címkéket helyezhet el a kívánt versekhez, és elérheti és módosíthatja ezeket a megjegyzéseket és címkéket mind az alkalmazásból, mind a qurankelimemeali.com oldalról. Jegyzeteit és címkéit csak Ön láthatja.
A szó jelentésében szereplő arab mondatelemek megértésének javítása és a mondat elemzésének megkönnyítése érdekében a szó jelentésére a következő módszert alkalmaztuk.
a) Cer betű Az elöljárószavak (fî, min, ila, alâ stb...) lilára vannak festve.
b) A tagadó mondatok készítésére használt toldalékokat és elöljárószavakat (ma, in, lâ, lem, len stb.) barnára színezzük. Például, amikor az olyan elöljárószavakat, mint a ma, kifejezett negatívban, a színük barnaként jelenik meg, és ha más jelentésben használjuk, nem színezzük őket külön.
c) A szomszédos névmások használatát, ami az arab sajátossága, sötétkékre színezzük. Így a főnevekhez és elöljárószavakhoz hozzáadott vagy az igéhez tárgyként hozzáadott névmások egyértelművé válnak, hogy ne hagyják figyelmen kívül azokat.
d) Az eredeti arab szövegben és felfedésének időpontjában nincsenek írásjelek. Ez a helyzet nehézséget okoz a török anyanyelvű olvasó számára, hogy elemezze a szó jelentését a vers elején, végén, megértse a mondatrészeket stb. Annak érdekében, hogy ezt a nehézséget a szövegbe való beavatkozás nélkül leküzdjük, speciális aposztrófokat adtunk az almondathoz és a mondat elemeihez „▼” jelként. A versben a két aposztróf közötti szavakat holisztikusan, alárendelő mondatként tekintjük. Az aposztrófokat írásjeleknek, például pontoknak, vesszőknek stb. tekinthetjük, amelyek nem találhatók meg a szövegben.
A használt szófordítási módszer főbb elvei a következők:
a) Az olyan kötőszók, mint a "Fe", "And", amelyek a mondat vagy részmondat szinten történő összekapcsolására szolgálnak, el vannak választva a szótól, és jelentésüket minden kihagyás nélkül, önállóan adják meg.
b) Ellezi, Férfiak, Ma stb. A részmondatok alkotására használt mawsuls főnév minden alkalommal külön szóként kerül kiértékelésre és értelmezésre.
c) A Korán lexikális és fogalmi szerkezetének könnyebb észlelése érdekében a kegyetlenség, a hitetlenség, a hit stb. Még akkor is, ha a fő fogalmak más babával vagy az arab gyökből származó alakkal vannak leírva, a fordítás alatt „fogalomként” jelennek meg.
Például: رُسُلًا=Messengers«rasul»
d) Egyes esetekben a szó szó szerinti fordítását "fordítás"-ként egészítik ki.
Például: عَلَى=«a»felelősség
e) A Korán fogalmi felépítéséből adódóan a szónak a Korán saját szövegnyelve által nyert jelentéseit szó szerinti fordítással próbálták kifejezni. Ezek a jelentések a szó szemantikai elemzésének eredményeként alakulnak ki. Ezeket a kifejezéseket "szemantikai összeadásként" adták hozzá a fordításhoz.
Például: كِتَابٌ=egy «isteni» szöveg«kitãb»
f) Ha a szó fordításának van egy nagyon is lehetséges második jelentése, amely megfelel a mondat kontextusának, akkor azt -(vagy "második jelentés")-ként adjuk meg.
Például: عَلَيْهِمْ=mellett (vagy „ellenük”)
g) Az olyan elöljárószóval kezdődő mondatokban, mint a fi, li, ala stb., ezek az elöljárószavak a "van" szóval egészítik ki a mondat jelentését, bár a mondatban nincs szó megfelelője. Ilyenkor a mondat jelentéséhez hozzáadott szót a prepozíciós fordítással együtt adjuk hozzá.
-kiegészítő-ként van megjelölve.
Például: لَكُمْ=-van- az Ön számára
h) A szó szerinti Definíció „-eredeti-”-ként kerül hozzáadásra a szöveghez, amikor azt jelenti: „igazi, lényeges, eredeti”.
Például: الْحَقُّ=-valódi-igazság«jobbra»
i) Az "és" kötőszó megkövetelheti az előző ige vagy elöljárószó megismétlését hosszú mondatokban. Valójában ezek a kiegészítések, amelyeknek nincs lexikai megfelelőjük a szövegben, az alábbi (melléklet) formában készültek.
Például: لِلنَاسِ=embereknek وَ=és (és) الْحَجِّۗ=Hajj«hajj»